„Kihoztam az adott helyzetből a legjobbat” pályaváltók Magyarországon – kutatás
Az utóbbi időben pályaváltásra kényszerült? Vagy éppen karriermódosításon gondolkodik? Vajon hányan vannak még így ezzel Magyarországon? Mit gondolnak egy munkahelyen azokról az új kollégákról, akik eddig teljesen más területen dolgoztak? És mi a véleménye a hazai munkáltatóknak a pályaváltókról? Friss kutatásunk eredményei többek között a fenti kérdésekre is választ adnak.
A Covid–19-világjárvány alapjaiban változtatta meg a hazai munkaerőpiacot. 2020 tavasza óta rengetegen veszítették el munkájukat, a megváltozott helyzet sokakat arra kényszerített, hogy átgondolják a helyzetüket. A megnövekedett bizonytalanság miatt azok is aktívabbá váltak az álláspiacon, akik ugyan nem veszítették el az állásukat, de átértékelték karrierterveiket a végbement változások hatására. Sokak számára ebből a nehéz helyzetből a pályaváltás, átképzés jelenthet kiutat.
Ahhoz, hogy jobban megismerjük a pályaváltókat, magyar munkavállalókat kérdeztünk a témáról, és a hazai cégek véleményét is kikértük a pályamódosítókról. Az alábbiakban kutatásunk legfontosabb megállapításait mutatjuk be.
Kutatási eredmények a magyar munkavállalók körében
Magyarországon 10-ből 7 ember váltott már pályát karrierje során. Tízből négyen ráadásul több alkalommal is kerültek ilyen helyzetbe. Azért ilyen magas ez az arány, mert a pályaváltást az emberek nagyon tág fogalomként kezelik: bármilyen változást érthetnek alatta, ami egy karrierút során bekövetkezhet.
Akik nem váltottak sosem, azoknak több mint fele elgondolkodott azon, hogy szakmát vált. Az összes megkérdezettnek csupán 12 százaléka jelezte, hogy eddig sosem kellett elgondolkodnia azon, hogy szakmát váltson, módosítson.
A pályaváltásban felülreprezentáltak a szakközépiskolai, technikumi, szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezők, míg a többszöri váltás az érettségizetteket érinti leginkább. A nemek között nincs különbség ilyen tekintetben, a pályaváltás inkább korfüggő: 40 év felett már megnő a valószínűsége, hogy – akár többször is – váltás történjen egy munkavállaló karrierjében. A többségben néhány év alatt megérik a váltás gondolata: a legtöbben 1-5 év után váltottak, de gyakori az is, hogy valaki 5-10, vagy akár 10-20 évet is eltölt korábbi szakmájában.
Hány évet dolgozott a korábbi szakmájában?
A legtöbben azért váltanak, mert elégedetlenek a fizetésükkel. Minden negyedik pályaváltónak megszűnt a munkahelye, és az eredeti szakmájában nem talált állást. Minden tizedik esetben a koronavírus-járvány miatt leálló szektorok kényszere szülte a pályaváltást. Közel ennyien jelezték azonban azt is, hogy a gyerekvállalás utáni visszatérés miatt kellett új szakma után nézniük. Minden ötödik pályaváltó munkavállaló pedig azért váltott, mert kiégett, és úgy érezte, muszáj mást csinálnia.
A váltás oka?
Koronavírus miatti pályaváltók
A pályaváltók többsége olyan határterületek felé mozdul, ami valamiben hasonlít korábbi szakmájához, így nem jelent olyan nagy nehézséget a váltás. Illetve sokan vannak olyanok, akik a szakképzettséget, korábbi tapasztalatot nem igénylő pozíciók között kerestek új irányt. Népszerű az átképzés is: a váltók többsége munka mellett vett részt valamilyen programban.
Hogyan váltott munkát/szakmát
31% olyan munkát keresett, ami hasonló volt a korábbi szakmájához, így nem volt olyan nagy a váltás
25% munka mellett, 6% munkanélküliként képezte át magát
27% olyan munkát keresett, amihez nem kellett végzettség/korábbi tapasztalat az adott területen
25% átképzésben vett részt a munka mellett
6% átképzésben vette részt munkanélküliként
11% egyéb (kényszerből/ másik végzettségének megfelelőt talált)
A megkérdezettek 17 százaléka az elmúlt év során váltott, 2-5 éves távlatokról 26 százalékuk számolt be, míg 14 százalékuk jelenleg is a pályamódosításon dolgozik. Ha valaki belevág, maga a folyamat egyébként viszonylag gyors: a válaszadók közel fele maximum fél év alatt el tudott helyezkedni új választott területén.
Mennyi időt vett igénybe az átképzés/pályaváltás?
A legtöbben az alábbi területekről váltottak: értékesítés, kereskedelem, gyártás, termelés, adminisztráció és irodai munka, valamint a koronavírus-járvány által leginkább sújtott szektor, azaz a vendéglátás, idegenforgalom. Utóbbi ágazatban végleges pályaelhagyókról is beszélhetünk (3 százalékuk esetében), a többi említett területen viszont sok esetben csak szektoron belül váltottak más típusú munkára.
Melyik szektorból váltottak a legtöbben?
Az alábbi szektorok bizonyultak a legbiztosabbnak és nem kényszerültek váltásra, illetve pályaelhagyásra a munkavállalók:
A pályaváltók többsége nem kapott segítséget a pályamódosítás vagy átképzés során, és nem is rendelkezett információval arra vonatkozóan, hogy egyáltalán honnan – például alapítványoktól, munkáltatótól, állami programok, céges kezdeményezések révén – igényelhetett volna támogatást.
Segítség a váltásban
Megéri váltani: a pályaváltók 67 százaléka elégedett új szakmájával. A váltással elégedettek úgy érzik, kihozták az adott helyzetből a legjobbat, és megfontolt döntést hoztak. Többen egyenesen bánják, hogy nem tették meg ezt a lépést már jóval korábban. Sokan pályaváltás közben jöttek rá, hogy mennyire megéri váltani, ezért a későbbi váltásoktól sem zárkóznak már el – adott esetben további (akár önköltséges) átképzés árán is. Azok, akik nem elégedettek a váltásukkal, általában a döntés kényszerűségét, illetve elhamarkodottságát említették a probléma forrásaként.
Mennyire elégedett új szakmájával?
A pályaváltás, átképzés teljesen új lehetőségeket és távlatokat nyit meg – a pályaváltók 93 százaléka egyetért ezzel az állítással. 90 százalékuk szerint egy jól sikerült váltás segíthet a kiteljesedésben, ha korábbi szakmánkban nem találtuk meg magunkat. 87 százalékuk szerint a pályaváltás változatosságot, motivációt jelent, 86 százalékuk pedig önismereti szempontból is hasznosnak ítéli meg, ha az ember néha új utakat keres karrierjében.
66 százalékuk szerint a váltás hátránya azonban, hogy nincs rá garancia, hogy az ember az új szakmájával elégedettebb lesz, 60 százalék szerint pedig ez egy mentálisan megterhelő folyamat. Éppen a fentiek miatt javasoljuk szakemberek – például a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkaerőpiaci mentorainak – segítségét igénybe venni hozzá, hogy minél jobb döntést hozhassunk meg.
A kollégák kevésbé befogadók a friss pályaváltóval szemben? A válaszadók harminc százaléka ettől tart, ám felmérésünk eredményei ezt egyértelműen cáfolják: a többség örülne a másfajta szemléletmódnak és friss lendületnek, amit egy pályaváltó a csapatba hoz.
Mit gondolna, ha megtudná egy új kollégájáról, hogy eddig más területen dolgozott, és most friss pályamódosítóként vették fel a munkahelyére?
Online kérdőíves adatfelvételi módszer, N=2204
Kutatási eredmények a magyar cégek körében
A munkavállalók véleménye mellett a Magyarországon működő cégek álláspontjára is kíváncsiak voltunk. Az összkép a munkáltatók szemszögéből is pozitív: a cégek döntő többsége szívesen alkalmazna olyan munkavállalót, akinek pályaváltóként az adott vállalat lenne az első munkahelye az új szakmájában. A cégek harmadánál dolgozik jelenleg olyan munkavállaló, aki átképzést követően helyezkedett el. Tízből hét cégnél pedig olyan munkavállaló is dolgozik, aki korábban kizárólag teljesen más területeken szerzett munkatapasztalatot.
A válaszadó cégek a vállalaton belüli átképzéssel, pályamódosítással kapcsolatban is nyitottak. Sok vezető egyetért azzal az állítással is, hogy krízishelyzetben biztosítana átképzési lehetőséget munkavállalóinak azért, hogy a cégen belül tarthassa őket.
A cégeknek megéri pályaváltókat alkalmazni: a motiváció és a friss nézőpont komoly előnyt jelentenek. A kényszer hatására váltókkal azonban óvatosak a vállalatok: attól tartanak, hosszú távon nem számíthatnak majd munkájukra.
Ön szerint mi az előnye annak, ha pályaváltó munkavállalót alkalmaz?
(Több választ is megjelölhetett)
Ön szerint mi a hátránya annak, ha pályaváltó munkavállalót alkalmaz?
(Több választ is megjelölhetett)
A munkatársak segítenék az új kollégát, ha kiderülne, hogy frissen váltott szakmát. A céges válaszadók 65 százaléka szerint a csapat igyekezne szakmai segítséget nyújtani az új kollégának, 27 százalékuk szerint pedig örömmel fogadnák, és kíváncsiak lennének a véleményére. 21 százalékuk szerint teljesen hidegen hagyná a munkatársakat a tény, hogy az új csapattag még nem dolgozott az adott munkakörben. Csupán öt százalékuk szerint szülne konfliktust, attól pedig, hogy tapasztalatlansága miatt esetleg lenéznék az új kollégát, csak három százalékuk tart.