Hogyan viszonyuljunk a megváltozott munkaképességű kollégákhoz?
Egy cég megítélését a munkaerőpiacon nagyban meghatározza, hogyan kommunikál a munkavállalóival és viszonyul hozzájuk. Ide tartozik a személyes és az írásbeli interakciók hatékonysága, formája és minősége is. Vannak azonban munkavállalói csoportok, amelyeknek sok esetben különleges igényeik vannak a személyes kommunikáció terén. Hogyan ajánlott kommunikálnunk MMK-kollégákkal annak érdekében, hogy minden fél kényelmesen érezze magát a szituációban és hatékonyan tudja befogadni az információkat?
Fontos minden esetben az egyenlő bánásmód. A megváltozott munkaképességű személyeket ugyanolyan tisztelettel, odafigyeléssel kezeljük, mint egészséges munkatársainkat. Bízzuk meg őket a képességeiknek megfelelő feladatokkal, vonjuk be őket a munkába. Javaslataikra, panaszaikra, kérdéseikre legyünk nyitottak és a legjobb tudásunk szerint reagáljunk rájuk.
Az egyenlő bánásmód elvét sérthetjük meg például olyankor, amikor egy értelmi sérült személyt nem hallgatunk végig, csak mert lassan fogalmaz; amikor egy siket munkavállalót meg sem próbálunk megérteni, vagy amikor bármilyen módon sérült kollégánknak olyan feladatot adunk, amit helyzetéből adódóan nem tud megoldani.
A megváltozott munkaképességűek gyakran említik problémaként, hogy az egészséges embertársaik gyakran egyáltalán nem mernek nekik segítséget nyújtani. Ha mégis megteszik, sokszor nem érik el a kívánt célt, mert ezekben az esetekben a segítségnyújtás nem szakszerű. A legfontosabb alapelvek elsajátítása nem követel sok időt, viszont jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a sérült és az egészséges emberek közti gátak feloldódjanak.
Általánosságban elmondható, hogy a tapintatos, de nyílt kérdések minden helyzetben célravezetőek. Ha nem vagyunk tisztában azzal, hogy egy megváltozott munkaképességű kollégának milyen formában lehet szüksége segítségre, ne féljünk megkérdezni tőle!
Mozgássérült személyekkel kapcsolatos különleges igények
Érdemes először is azt átgondolnunk, hogy az illetőnek milyen tényezők okozhatnak problémát külön reflektálva a munkavállaló fizikális korlátaira. Az irodában milyen változásokat eszközölhetünk annak érdekében, hogy ne akadályozza a személyt a mozgásában.
A beszélgetéseket érdemes úgy szervezni, hogy legyen lehetőségünk lülni, ugyanis érdemes úgy elhelyezkednünk, hogy a tekintetünk azonos magasságban legyen az illetőével.
A gyakorlatban később megmutatkozhatnak további akadálymentesítéssel kapcsolatos igények, amelyeket a lehetőségekhez képest valósítsunk meg. Ne nyúljunk hozzá kéretlenül a kerekesszékhez, kivéve, ha azt a mozgássérült személy külön kéri. Figyeljünk oda a személy egészségügyi állapotának adekvát megnevezésére, ebben az esetben a mozgáskorlátozott vagy mozgássérült megnevezések a kívánatosak.
Hallássérült személyekkel kapcsolatos különleges igények
Fontos, hogy figyeljünk a folyamatos szemkontaktusra. Érdemes határozottabban artikulálnunk beszéd közben és kerüljük a gyors beszédet, hadarást. Törekedjünk a természetességre, a kommunikációnk ne legyen sértően egyszerű vagy lassú! Ha nem ért a beszélgetőpartnerünk minket, ne hangosabban, hanem lassabban, jobban artikulálva ismételjük el mondandónkat. Maradjunk mindig arccal a beszélgetőpartnerünk felé fordulva, hogy minél könnyebben megértsen bennünket.
Adódhat olyan helyzet, hogy egy siket személy csak jelnyelvvel tudja megértetni magát. A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségétől (SINOSZ) igényelhetünk jelnyelvi tolmácsot, aki ilyen esetekben tud segíteni. Ha a személy jeltolmács segítségével kommunikál, külön figyeljünk oda, hogy az illetőhöz beszéljünk és ne a segítőjéhez. Siket személy esetén a megszólításnál hívjuk fel a figyelmét nonverbális jelekkel, például a vállára koppintással, kézjellel vagy egyéb erre alkalmas módon.
Fontos megértenünk, hogy siket személyek eltérő módokon kommunikálhatnak. Figyeljünk arra, hogy a személy jelnyelvet használ-e, szájról olvas, írással kommunikál vagy gesztikulál és ennek mentén kommunikáljunk vele. Ne féljen jelezni, ha nem, vagy csak nehezen érti a személy beszédét! Ilyen esetben érdemes más módot keresni a kommunikációra, például akár írásbeli formát használva.
Látássérült személyekkel kapcsolatos különleges igények
Nemcsak munkahelyi környezetben, de azon kívül is fontos a látássérült emberek mindennapjai során a fizikai és az infokommunikációs akadálymentesítés megvalósulása. Előbbit segítik a járdákból kiemelkedő útburkolati jelölések, utóbbit pedig Braille nyelven történő feliratokkal és munkahelyen belül JAWS számítógépes felolvasó szoftver biztosításával tehetjük hatékonyabbá.
Az legfontosabb elv, hogy a vak embereknek sem mindig van szükségük segítségre, Kérdezzünk rá, hogy hogyan segíthetünk, de fogadjuk el, ha azt mondja, hogy egyedül is boldogul. Ha segítségnyújtás közben valamiért magára kell hagynunk egy látássérült embert, feltétlenül jelezzük, hogy elmegyünk, és azt is, ha visszaérkeztünk.
Amennyiben beszélgetést akarunk kezdeményezni, érintsük meg a karját vagy a vállát, így tudjuk jelezni, hogy hozzá beszélünk. A beszélgetés kezdetekor fontos bemutatkozni, hiszen különben nem fogja tudni, kivel beszél.
A vakvezető kutya feladata, hogy segítse, megkönnyítse a látássérült emberek közlekedését. Ehhez elengedhetetlen, hogy a kutya folyamatosan odafigyeljen a gazdájára és hallgasson rá. Éppen ezért a vakvezető kutyákat nem szabad simogatni, sem a figyelmét elvonni munka közben, etetni pedig azon kívül sem.
A személy egészségügyi állapotának kívánatos megnevezése vak, látássérült vagy látásában akadályozott.
Értelmi fogyatékos személyekkel kapcsolatos különleges igények
A legelső probléma leggyakrabban az, hogy sokan nem mernek szóba elegyedni egy értelmi fogyatékos emberrel. Ugyanakkor, ha törekszünk ezen korlátok áttörésére és kezdeményezőek vagyunk, megtapasztalhatjuk, hogy hasonlóan lehet velük is beszélgetni és többnyire nyíltan és barátságosan vesznek részt a párbeszédben.
Tapasztaljuk meg az adott személy kommunikációs attitűdjeit és igyekezzünk alkalmazkodni hozzá. Figyeljünk oda, hogy ne vágjunk a szavába, ne egészítsük ki türelmetlenül a mondatait, hanem hallgassuk végig. A kérdéseket érdemes a legegyszerűbben, legkönnyebben értelmezhetően feltennünk neki. Használjunk lehetőség szerint egyszerű mondatokat, az idegen kifejezéseket pedig kerüljük. Hagyjunk elegendő időt az információk feldolgozására és a válaszra, ha pedig nem értjük, kérjük, hogy ismételje meg a mondandóját.
Az értelmi fogyatékosok gyakran közlekednek kísérővel, de az őket érintő dolgokkal kapcsolatban kimondottan hozzá intézzük a kérdésinket és vele beszéljünk.
A személy egészségügyi állapotának kívánatos megnevezése értelmi sérült, értelmileg akadályozott vagy értelmi fogyatékos.