Edukációval, szakértők bevonásával és újragondolással a hatékony integrációért

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2011-es jelentése szerint a világ népességének 15 százaléka fogyatékkal élő ember. Ez a szám azonban valójában magasabb, mert egyes országokban eltérő a fogalom definíciója. Többek között a növekvő munkaerőhiány miatt egyre gyakrabban tekintenek a megváltozott munkaképességű emberekre értékes munkaerőként. Az MMK-emberek munkaerőpiaci integrációjának első akadálya az, hogy a legtöbb munkáltató tapasztalat híján nem mer nyitni efelé a munkaerőpiaci csoport felé, pedig ezeknek az embereknek az egyre jelentősebb arányú alkalmazása a globális munkaerőhiány enyhítése mellett a cégek munkaerő-kihasználását is lényegesen javíthatja.

Egy, a megváltozott munkaképességű emberek munkaerőpiaci reprezentációjával is foglalkozó 2017-es kutatás három javaslatot tett arra, hogy hogyan lehetne hatékonyabbá tenni ezen munkavállalói csoport elhelyezkedését. A kutatásban azonban felhívják a figyelmet arra, hogy MMK-emberek munkaerőpiaci integrációjának javítására vonatkozó általános gyakorlati javaslatokat nehéz megfogalmazni, mert a vizsgált európai környezet nagyon sokszínű e téren. 

Konzultáció szakértőkkel

Munkáltatóként érdemes arra törekedni, hogy minél tisztábban lássuk a személyek fogyatékosságának mibenlétét. Ehhez olyan szakértők bevonására van szükség (például foglalkozás-egészségügyi orvosok, pszichoterapeuták), akik képesek felmérni, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállalók milyen feladatkörökre alkalmasak vagy éppen milyenekre nem. Az ő tanácsaik mentén a munkaadók könnyebben felmérhetik, hogy egy munkavállaló képes-e elvégezni a rábízott teendőket a későbbiekben, valamint, hogy milyen területeken tudnak hozzá alkalmazkodni, hogy segítsék a munkavégzését és beilleszkedését. 

Megfelelő kommunikációs csatornákra van szükség a folyamatban érintett szereplők között. Már rögtön a tervezési folyamatba érdemes bevonni a munkavállaló mellett az egészségügyi szakértőt, és adott esetben a szakszervezeti képviselőt is annak érdekében, hogy megfelelő körülményeket teremthessen egy cég az új kolléga számára. Ehhez jó megoldás lehet például a feladatok átalakítása, személyre szabása, a munkavégzést támogató segédeszközök biztosítása.

Fontos, hogy ebben az esetben a konzultáció révén a cégnek nem a munkavállaló pontos diagnózisáról kell információt gyűjtenie, hanem arról, hogy hogyan biztosíthat számára ideális feltételeket a feladatai ellátásához. A hatékony közös munka alapja a kommunikáció megfelelő formájának megtalálása és az ennek mentén bevált rutinok kialakítása.

Feladatok újragondolása

Léteznek olyan kezdeményezések, amelyeknek célja, hogy munkahelyet teremtsenek a megváltozott munkaképességű emberek számára, a szervezeten belül meglévő feladatkörök, szerepek újragondolásával. Az ilyen jellegű innovatív megközelítésre Hollandiában találhatunk jó példát, amely kezdeményezés az „Inclusive Redesign of Work”, vagyis a munka átfogó újratervezése nevet viseli. A módszer célja, hogy a MMK-emberek munkaerőpiaci elhelyezkedését megkönnyítse azzal, hogy a korábbiaktól eltérő, kevésbé összetett munkaköröket hoz létre számukra, a többi feladatkört pedig ezek alapján gondolja újra. A módszer a munkafolyamatok elemzésén és olyan újratervezési elveken alapul, amelyek végeredményképp lehetővé teszik egy szervezet számára, hogy a munkaerőpiacon rendelkezésre álló emberi kapacitást és tehetséget optimálisan kihasználják azáltal, hogy mindenki a kompetenciáinak megfelelő pozícióban dolgozik. 

Edukáció elindítása

A kutatás harmadik pontként a megváltozott munkaképességű munkavállalókkal kapcsolatos tapasztalatok bővítésének fontosságára és a munkaerőpiaci potenciáljuk kiaknázásának fontosságára hívja fel a figyelmet. Sok cég csak azért nem mer MMK-dolgozót alkalmazni, mert nem ismeri a csoportot, így tapasztalat hiányában nem is mer felé nyitni. Az edukáció során fontos a munkáltatók és a közvélemény informálása a pozitív példák, történetek feltárása mentén is, hogy először közvetett, majd adott esetben közvetlen tapasztalat útján válhasson sokkal elfogadottabbá a megváltozott munkaképességű emberek alkalmazása. 

Forrás: European Journal of Work and Organizational Psychology: Disability and employment – overview and highlights