Az MMK emberek foglalkoztatásának legnagyobb akadályai a kimondatlan igények
A munkaadók gyakran félnek belevágni megváltozott munkaképességű kollégák alkalmazásába, a hozzáállásuk mögött pedig gyakran a személyes tapasztalat hiánya és az ebből fakadó bizonytalanság áll – mutat rá egy amerikai tanulmány. Az utóbbi időben növekedő tendenciát mutat az MMK emberek foglalkoztatottsági aránya, de – tekintve a számos területen jelenlévő munkaerőhiányt – még mindig alulfoglalkoztatott munkaerőpiaci csoportnak számítanak, pedig a cégek számára még adókedvezményt is jelenthet az alkalmazásuk.
A vezetők gyakran az ismeretek, tapasztalatok hiánya miatt nem nyitnak a megváltozott munkaképességű emberek felé. Ez az általános probléma több dilemmát is felvet.
Feltáratlan igények
Az MMK emberek rendelkeznek speciális igényekkel, amelyek gyakran külön odafigyelést igényelnek a munkaadó és a HR szakemberek részéről – ilyen például mozgássérült kolléga esetén az iroda akadálymentesítése, vagy mentális betegségeknél a munkaidő rugalmassá tétele, lerövidítése, a munkakörhöz kapcsolódó ingerek minimalizálása. Egy, a European Journal of Work and Organizational Psychology folyóiratban megjelent kutatás gyakran felmerülő problémaként említi a munkáltatói félelmet, miszerint, ha az adott MMK munkavállaló nem válik be, akkor morális okokból nehezebbé válhat a felmondás, ez pedig erősíti az elzárkózó magatartást.
A munkáltatók körében végzett kutatások pozitív hozzáállást is jeleztek a fogyatékos személyek foglalkoztatásával kapcsolatban. Azok a munkáltatók különösen nagy arányban támogatják az MMK emberek alkalmazását, akiknek már van tapasztalatuk ezzel a munkaerőpiaci csoporttal. A másik oldalról a tanulmány kiemelte a gyakori mintázatot, hogy a munkáltatók gyakran kételkednek a fogyatékos emberek hatékonyságában és teljesítményében, a munkaerőpiaci igényekhez és változásokhoz való alkalmazkodási képességében, és tartanak az ezzel járó költségektől.
Mindkét félnek fontos a legelején tisztáznia a saját igényeit: a munkavállalónak a kommunikációval, munkavégzéssel kapcsolatos különleges igényeit, a munkáltató pedig a munkavégzéssel kapcsolatos kereteket, kondíciókat tisztázza. Ha sikerrel zárul a tárgyalás, ennek a folyamatnak a végén születhet egy mindkét fél számára megfelelő írásbeli megállapodás, ami tesz engedményeket a munkavállaló számára – például akadálymentesítés, részmunkaidő, home office lehetőség, határozott idejű munkaszerződés stb. – és a munkáltató számára is garancia lehet arra, hogy nem származik hátránya a közös munkából. Az MMK munkavállalók gyakran érzik a munkaerőpiacról kiszorítva magukat, mert sokszor esélyt sem kapnak, hogy igazolják alkalmasságukat: ahhoz, hogy bizonyíthassanak és a munkaadó számára se legyen előnytelen az együttműködés, a próbaidő adhat kézenfekvő megoldást, ami MMK munkavállalók foglalkoztatása esetén is él.
Munkáltatóként érdemes áttekintenünk és átgondolnunk a megváltozott munkaképességű emberek helyzetét, ebből fakadó lehetséges igényeit és ennek mentén cselekednünk. Általánosságban kijelenthető, hogy a tapintatos, de nyílt kérdések minden helyzetben célravezetőek.
Adókedvezmény jár a cégeknek
Adókedvezmény jelenleg is jár a cégeknek Magyarországon: a minimálbér 2022 januárban történő emelkedésével pedig arányosan nagyobb költségtől alól mentesülhetnek. A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához kapcsolódó adó- és egyéb kedvezményekre változatlan formában jogosult a munkáltató. A rehabilitációs hozzájárulási fizetési kötelezettség továbbra is fennáll, tehát azt a huszonöt főnél több munkavállalót foglalkoztató cégeknek ezután is fizetniük kell. Ennek összege fejenként és évente az aktuális minimálbér kilencszerese, 2022-ben ez 1 800 000 forint, ha az általuk foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek átlagos statisztikai állományi létszáma nem éri el a teljes létszám öt százalékát. Az a munkáltató, aki teljesíti a kvótát, továbbra is mentesül a fizetési kötelezettség alól. A 20 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégek adózás előtt eredményét csökkenti az általuk alkalmazott MMK munkavállaló munkabére a minimálbér erejéig. A munkáltató ezeken túl érvényesítheti a megváltozott munkaképességű személyek utáni adókedvezményét (szocho), ami a korábbi rehabilitációs kártyával igénybe vehető kedvezményeket váltotta fel.
A járványhelyzet sem korlátozta a munkavállalói csoport munkavégzési lehetőségeit, sőt, az elterjedő home office sokaknak könnyebbséget jelent – például otthoni munkavégzéssel kikerülhetők a mozgássérült munkavállalók akadálymentesítéssel kapcsolatos esetleges problémái. A megváltozott munkaképességű munkavállalókat semmilyen „foglalkoztatási tilalom” nem érinti, a munkaviszonyukra érvényesek a vészhelyzet előtt fennálló munkajogi normák, ahogy kijárási tilalom sem korlátozza őket, tehát munkavégzés céljából elhagyhatják otthonukat, akkor is, ha az szociális intézmény.
Jelenleg különösen fontos téma
A jelenlegi helyzetben különösen fontos lenne a megváltozott munkaképességű emberek nagymértékű bevonása a munkaerőpiacra. Állami szerepvállalással pedig nagyot léphetne a piac az egyensúlyi állapot irányába: például a munkáltatók és munkavállalók edukációjával a lehetőségekről, a munkavállalási folyamat menetéről, vagy jelentősebb adókedvezmények, előnyök biztosítása a cégek számára MMK munkavállaló alkalmazásához kapcsolódóan, ezzel motiválva őket, hogy egyáltalán foglalkozzanak a témával – mutat rá a tanulmány.
Ha érdeklődik megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának részleteivel kapcsolatban, a KézenFogva Alapítvány örömmel segít az eligazodásban. Töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat!