Lényegesen nagyobb munkaerőpiaci potenciál van a megváltozott munkaképességű emberekben, mint amennyire a cégek kihasználják
A magyar vállalkozások mindössze egyharmada foglalkoztat megváltozott munkaképességű munkavállalót. Azok közül a munkáltatók, akik eddig nem nyitottak a munkaerőpiaci csoport felé, majdnem minden második tervez a jövőben, a megváltozott munkaképességűek kiválasztására és foglalkoztatására viszont csak nagyon kevés cég rendelkezik belső eljárásrenddel – derül ki a MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet 1017 hazai, legalább 10 főt foglalkoztató vállalkozás megkérdezésén alapuló felméréséből.
A cég létszámával arányosan csökken a valószínűsége annak, hogy alkalmaznak-e megváltozott munkaképességű személyt: az 50 és 249 fő közötti létszámú cégek 62 százaléka, míg a 250 fővel vagy nagyobb létszámmal működő cégek 80 százaléka alkalmaz MMK munkavállalót. Ugyanakkor ez az adat nem mutatja, hogy mennyire rendszerszintű ezekben a kategóriákban ennek a munkaerőpiaci csoportnak a foglalkoztatottsága, csak a legalább egy munkavállalót foglalkoztató munkaadók arányát láthatjuk.
Az előbbi állítást árnyalja, hogy Magyarországon foglalkoztatott embereknek mindössze 0,8 százaléka megváltozott munkaképességű, ami már kevésbé fest kedvező képet a munkaerőpiaci csoport nyílt munkaerőpiacra való integrálásának folyamatáról. Sőt, ha a foglalkoztatott MMK emberek átlagos arányát nézzük, akkor a kisebb, 26-49 fős cégeknél a legmagasabb, 2,7 százalék, míg a míg a 250 fő feletti nagyvállalatoknál a legalacsonyabb, 0,7 százalék. A rehabilitációs foglalkoztatásban rejlő munkaerőpiaci tartalékot és potenciált jelzi, hogy – a KSH adatai szerint – 2020. II. negyedévében a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási aránya 27,5 százalék volt, míg a nem megváltozott munkaképességűeké 77 százalék.
A felmérés szerint azok a munkaadók, akik még nem foglalkoztattak megváltozott munkaképességű embert, 44 százalékban vélekednek úgy, hogy a jövőben viszont élni fognak ezzel a lehetőséggel, ehhez viszont a legtöbb helyen még ki kell alakítani a belső rendszert – ezt érdemes lehetőség szerint szakértők bevonásával megtenni. A megkérdezett vállalatoknak mindössze 4 százaléka rendelkezik megváltozott munkaképességű munkavállalók kiválasztására és foglalkoztatására kialakított belső eljárásrenddel.
Motivációs tényezők
A felmérésben megkérdezett munkáltatókat, akik alkalmaznak legalább egy MMK munkavállalót, a legnagyobb arányban a társadalmi felelősségvállalás motiválja erre, második legerősebb ösztönző tényező a rehabilitációs hozzájárulás alóli mentesség, harmadikként pedig a szocho adókedvezmény érvényesítése sarkallja ezeket a cégeket a nyitásra.
Magyarországi munkaadók motivációi MMK munkavállaló alkalmazására
.
A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához kapcsolódó adó- és egyéb kedvezményekre változatlan formában jogosult a munkáltató. A rehabilitációs hozzájárulási fizetési kötelezettség továbbra is fennáll, tehát azt a huszonöt főnél több munkavállalót foglalkoztató cégeknek ezután is fizetniük kell. Ennek összege fejenként és évente az aktuális minimálbér kilencszerese, 2022-ben ez 1 800 000 forint, ha az általuk foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek átlagos statisztikai állományi létszáma nem éri el a létszám öt százalékát. Az a munkáltató, aki teljesíti a kvótát, továbbra is mentesül a fizetési kötelezettség alól. A munkáltató ezeken túl érvényesítheti a megváltozott munkaképességű személyek utáni adókedvezményét (szocho), ami a korábbi rehabilitációs kártyával igénybe vehető kedvezményeket váltotta fel. A 20 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégek adózás előtti eredményét csökkenti az általuk alkalmazott MMK munkavállaló munkabére a minimálbér erejéig. (forrás: Az 1996. évi LXXXI. törvény (Tao.) 7.§ (1) bekezdés v) pontja).
Az összes válaszadó 55 százaléka szerint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása után járó adókedvezmény emelése, 51 százalékuk szerint a mentorálásra és a megfelelő munkakörülményekre nyújtott bér- és költségtámogatás segítené elő leginkább azt, hogy a jelenleginél nagyobb mértékben vegyen részt a rehabilitációs foglalkoztatásban.