Előnyök és könnyebbségek anyagi téren mindkét fél számára

A munkáltatók a vállalati értékek gazdagodása és a közösség diverzitása mellett gazdaságilag is motiváltak lehetnek abban, hogy megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztassanak, ugyanis így mentesülhetnek a rehabilitációs hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alól és a szociális hozzájárulási adóból is részkedvezményben részesülhetnek. MMK embereket érintően pedig két, számottevő könnyebbséget jelentő szabályozás lépett érvénybe: az MMK státuszhoz kapcsolódó pénzbeli ellátás és a családi pótlék a keresetüktől függetlenül, korlátozás nélkül vált elérhetővé számukra.

Mentesülhet a rehabilitációs hozzájárulástól a munkáltató:

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása esetén adó- és egyéb kedvezményekre lehet jogosult a munkáltató. A rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettsége továbbra is fennáll, ezt a huszonöt főnél több munkavállalót foglalkoztató munkáltatóknak kell fizetniük. Ennek összege fejenként és évente az aktuális minimálbér kilencszerese, – 2022-ben ez 1 800 000 forint – ha az általuk foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek átlagos statisztikai állományi létszáma nem éri el a teljes létszám öt százalékát. Az a munkáltató, aki teljesíti a kvótát, továbbra is mentesül a fizetési kötelezettség alól.[1]

A megváltozott munkaképességű személyek alkalmazásával érvényesíthető adókedvezmény[2]

A munkáltató amellett, hogy mentesülhet a rehabilitációs hozzájárulás fizetése alól, érvényesítheti a megváltozott munkaképességű személyek után szociális hozzájárulási adó (Szocho) kedvezményt érvényesíthet, ami a korábbi rehabilitációs kártyával igénybe vehető kedvezményeket váltotta fel. A kedvezmény az adómegállapítási időszakra a kifizető által a foglalkoztatott után megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 13 százaléka.

Megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása esetén a szociális hozzájárulási adóból részkedvezmény illeti meg

• a munkaviszonyban természetes személyt foglalkoztató kifizetőt a munkaviszonyhoz kapcsolódó adóteherből,
• az egyéni vállalkozót a saját maga után fizetendő adóból

• a közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi

• ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel terhelő adóból.

A paragrafus értelmében megváltozott munkaképességű személynek minősül

• akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, vagy
• aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II. vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül.

Könnyebbség a megváltozott munkaképességű embereknek

A fogyatékossági támogatásban, az ezzel azonos szabályozás alá eső vakok személyi járadékában és a rokkantsági járadékban részesülők már eddig is kereseti korlátozás nélkül vállalhattak munkát. A rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátásban részesülő emberek esetében viszont bérkorlátozás volt érvényben 2021 december 31-ig. Ez alapján a jövedelem három egymást követő hónapban nem haladhatta meg az adott évre irányadó kötelező minimálbér 150 százalékát. Amennyiben mégis a minimálbér másfélszeresénél többet keresett a munkavállaló, megszűnt a jogosultsága az ellátásra. 2022. január 1-től viszont már nincs érvényben ez a korlátozás, így az ennél több jövedelemmel rendelkező személyek is jogosultak az ellátásra.

Hasonló szabályozás volt érvényben a magasabb keresetű megváltozott munkaképességű munkavállalók esetében a saját jogú családi pótlék folyósításánál is. Ha a munkavállalónak egymást követő három hónap átlagában magasabb volt a jövedelme a minimálbér összegénél, akkor a negyedik hónaptól a támogatás folyósítását szüneteltették. 2021. július 1-je óta ez a korlátozás sem él, így a saját jogú családi pótlék akkor is elérhető, ha az illető jövedelme magasabb, mint a minimálbér 150 százaléka. Tehát jelenleg nincs akadálya annak, hogy a családi pótlék mellett az érintettek magasabb jövedelemre tegyenek szert. [3]

[1] További részletek: NAV Információs füzetek Rehabilitációs hozzájárulás 2022

[2] További részletek: NAV Információs füzetek A szociális hozzájárulási adó 2022; Forrás: A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény

[3] További információ: Egységes Fogyatékosügyi Portál